Az évmilliós fagyanta, a kreativitás és a belső erő jelképe
A borostyán nem ásvány, hanem évmilliókkal ezelőtt élt fák megkövesedett gyantája. Meleg, mézszínű ragyogása, könnyű, „meleg” tapintása és a belsejében néha megőrzött ősi rovarok, növénydarabkák miatt az egyik legkülönlegesebb ékszeralapanyag. Ezen az oldalon megtudhatod, hogyan keletkezik, honnan származik, mit jelképez a hagyományban, és hogyan vigyázz rá.
| Típus | Szerves drágakő – megkövesedett (fosszilis) fagyanta |
| Összetétel | Szerves vegyületek (szén, hidrogén, oxigén) |
| Szín | Mézsárga, aranyló, narancsos, konyakbarna, ritkán zöldes vagy kékes |
| Kor | A balti borostyán kb. 35–45 millió éves |
| Keménység (Mohs-skála) | 2–2,5 |
| Sűrűség | kb. 1,05–1,10 g/cm³ – tömény sós vízben úszik |
| Fény | Gyantafényű |
| Fő lelőhelyek | Balti-tenger partvidéke (főként Kalinyingrád), Dominikai Köztársaság, Mexikó |
| Csillagjegy | Leggyakrabban Oroszlán és Vízöntő |
A borostyán ősi fák gyantájából keletkezett. A fák kérgéből kicsorgó ragacsos gyanta beborította a környezetét, néha apró rovarokat, leveleket, tollakat is magába zárva. Ha a gyantát üledék temette be, az évmilliók alatt lassan megkeményedett és borostyánná alakult. Mivel élő szervezet terméke, nem ásvány, hanem szerves drágakő, akárcsak a gyöngy vagy a korall.
Az ógörögök „élektron”-nak nevezték a borostyánt. Már ők megfigyelték, hogy dörzsölés után magához vonzza az apró tárgyakat, például a pelyhet vagy a szalmaszálat. Ebből a görög szóból ered az „elektromosság” kifejezés is. A magyar „borostyánkő” elnevezés a német „Bernstein” szóval rokon, ami „égő követ” jelent, mert a borostyán meggyújtva gyantás illattal ég.
A borostyán az emberiség egyik legrégebbi ékszeranyaga: már a kőkorban is készítettek belőle gyöngyöket és amuletteket. Az ókorban a Balti-tenger partjáról a Római Birodalomba vezető kereskedelmi útvonal, a Borostyánkő út, a mai Magyarország nyugati részén is áthaladt: érintette Scarbantiát (Sopron) és Savariát (Szombathely) is.
A borostyán leghíresebb műalkotása az orosz cárok Borostyánszobája volt, amelynek falait teljes egészében borostyán borította. A második világháborúban nyoma veszett, és csak évtizedekkel később, 2003-ra készült el pontos másolata Szentpétervár mellett, Carszkoje Szelóban.
A legismertebb a balti borostyán, amely a Balti-tenger partvidékéről származik. A világ borostyánkészletének legnagyobb része az oroszországi Kalinyingrádi területen található. Jelentős lelőhelyek vannak még a Dominikai Köztársaságban és Mexikóban is.
A hagyományos hiedelmekben a borostyánt a pozitív energia, a belső erő és a megújulás jelképeként tartják számon. Meleg, napfényt idéző színe miatt az életöröm, a derű és az optimizmus kövének is tekintik.
A kreativitással, az önbecsüléssel és a kezdeményezőkészséggel is összekapcsolják: a hagyomány szerint a belső motivációt jelképezi, amely segít célokat kitűzni és kitartóan haladni a megvalósításuk felé. Évmilliókat átívelő története a türelem és az időtálló értékek szimbóluma is.
A kövek és a csillagjegyek párosítása forrásonként eltér. A borostyánt leggyakrabban az Oroszlán és a Vízöntő jegyéhez kötik.
A borostyán puha, könnyű és érzékeny szerves anyag, ezért különös odafigyelést kíván:
Nem. A borostyán megkövesedett fagyanta, vagyis szerves eredetű drágakő, ezért puhább és könnyebb a legtöbb ásványnál.
A valódi borostyán könnyű, tapintása langyos, és tömény sós vízben úszik. Utánzatként előfordul kopál (fiatalabb, nem teljesen megkövesedett gyanta), préselt borostyán és műanyag. Teljes bizonyosságot szakértői vizsgálat ad, ha bizonytalan vagy, kérdezz bátran.
Apró borostyándarabokból hő és nyomás segítségével összeolvasztott anyag. Valódi borostyánból készül, de nem egyetlen, természetes darab.
Igen, de vigyázz rá: ne érje parfüm, krém vagy víz, és tárold külön, hogy ne karcolódjon.
Ha megtetszett a borostyán, nézd meg borostyán termékeinket a webshopban!
Az összes borostyán termék →Az ásványokhoz társított jelentések és tulajdonságok hagyományokon, szakirodalmi forrásokon és felhasználói tapasztalatokon alapulnak, kiegészítő jellegűek, tudományosan nem igazoltak. Nem helyettesítik az orvosi diagnózist, kezelést vagy gyógyszeres terápiát.
